A tervezett épület előtt 120 db, egymástól 10 m távolságban lévő 100 m mélységű, 145 mm átmérőjű furatok készültek. A szondafuratok mélyítését hidraulikus fúróberendezésekkel végeztük. 2005 őszén 57 nap alatt telepítettük le a 120 db szondát. A furatokba Φ 32×3,2 mm-es PN 10 KPE csőből szonda hurkot építettünk be a lyuktalpig, melynek kb. 12°C talphőmérsékletét felhasználva a csőhurokban keringtetjük a közvetítő közeget. A szonda hurkokat speciális szigetelő zaggyal vettük körbe a fúrólyukban.
A függőleges szondák horizontális szakaszát osztó-gyűjtőre kötöttük és csatlakoztattuk a hőközpontban a hőszivattyú primer oldalára. A hőcserélőkön keresztül a hőszivattyú kompresszora a szekunder fűtőkör vizét max. 48°C-ra melegíti fel és a 4db 3 m³-es puffer tartályba vezeti. Nyári időszakban a hőszivattyú átkapcsolásával felcserélődnek a hőcserélők és beindul a hűtési körfolyamat. A termosztát fűtési, hűtési igény esetén jelet ad a fűtési cirkulációs szivattyúnak, amelynek hatására a puffertartályban lévő vízhőmérséklet megváltozik. A puffertartályba beépített termosztát indítja a puffer, illetve primer oldali keringtető szivattyút és a hőszivattyút.
A hőszivattyú kizárólag elektromos áramot használ fel, ezért működése levegőszennyezéssel nem jár. Az áramfelvétel az erőművek csúcsidején kívül esik, így azok terhelését nem növeli. A CO₂ kibocsátás nullának tekinthető. Ezzel Magyarország által vállalt káros anyag kibocsátást csökkentő programhoz járul hozzá ez a hőszivattyús beruházás. A talaj és vízszennyezés is kizárható, mivel a szonda légmentesen zárt, amelyben víz kering és speciális zagyszigetelés veszi körül. A hőszivattyúk hangszigetelve vannak, ezért minimális a zajkibocsátásuk is.
A földszondák kőzet környezetét monitoring rendszerrel figyeljük és vizsgáljuk a földhő változását a fűtési és hűtési időszak alatt.