A zárt földhőszondás hőszivattyús rendszerek létesítése és üzemeltetése Bányakapitánysági engedélyhez kötött. A 20 m feletti hőnyerők nem, viszont az ennél mélyebb fúrási tevékenység engedélyköteles.
A Bányakapitánysági engedélyeztetés alap jogszabálya a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló (új) 53/2012. (III. 28.) Kormányrendelet (hatályos: 2012.04.28-tól, módosult: 2013.02.01.).
2/2012. (V. 31.) MBFH utasítás a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság szegedi ügyfélszolgálati irodája megszűnésének rendjéről (hatályos: 2012. 06. 01.)
Egyéb vonatkozó jogszabályok és szabványok:
Építésügyi engedélyezési eljárások
A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Kormányrendelet alapján a rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenység végzéséhez a bányafelügyelet engedélye szükséges. A bányafelügyelet építésügyi hatósági, illetőleg építésfelügyeleti feladatait első fokon a területileg illetékes bányakapitányság, másodfokon a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) látja el.
A létesítményekhez kapcsolódó épületek építésügyi hatósági eljárásaiban a bányafelügyelet szakhatóságként működik közre.
A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyezési, ellenőrzési és kötelezési eljárásaira, továbbá az építésfelügyeleti ellenőrzésére az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései az irányadók.
Engedélyezési eljárások:
A létesítményre vonatkozó építési, illetőleg a rendeltetés megváltoztatása iránti kérelem benyújtása előtt, annak elhelyezésére, kialakítására, a műszaki, geometriai jellemzőire, a településrendezési előírások teljesíthetőségének, illetőleg új rendeltetése megvalósíthatóságának, továbbá az azzal kapcsolatos jogszabályi követelményektől eltérő műszaki megoldásának előzetes tisztázására az Étv. 35. § alapján elvi építési engedély kérhető.
Az építtető köteles elvi építési engedélyt kérni, ha a tervezett létesítmény felszíni építményeit védett természeti területen vagy épített környezetben, illetve kulturális örökségi elemet érintően kívánják elhelyezni.
Az engedély iránti kérelmet az építtető írásban nyújthatja be a bányakapitánysághoz. Több bányakapitányság illetékességi területét érintő létesítmény engedélyezési ügyében az eljáró bányakapitányságot az MBFH jelöli ki.
Az építési engedélyhez kötött létesítmény, csak használatbavételi engedély alapján vehető használatba és üzemeltethető.
Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépített - rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas - létesítményrészekre szakaszonként külön-külön is lehet használatbavételi engedélyt kérni.
A fennmaradási engedélyezési eljárás
Ha a létesítményt (létesítményrészt) engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon (a továbbiakban: szabálytalanul) létesítették, a bányafelügyelet arra - az építtető vagy a létesítménnyel rendelkezni jogosult kérelme alapján - építési bírság kiszabása mellett fennmaradási engedélyt adhat, ha a szabályossá tétel feltételei fennállnak vagy megteremthetők, és az építtető építési jogosultságát a 6. § (1) bekezdése szerint igazolta.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Kormányhivatalok Kulturális Örökségvédelmi Irodái
(az hatóságról bővebb információkat a térképre kattintva érhet el)