A kapott adatok alapján az épületben a téli hőveszteség 11 kW, ezért a fűtési hőszükséglet ellátására 1 db BOSCH gyártmányú hőszivattyú lett beépítve.
Geológiai adottságok:
A területen a felszínt vékony holocén rétegek alkotják, homokos, agyagos kifejlődések a jellemzőek. A holocén rétegek vastagsága nem haladja meg a 2 métert. A holocént pleisztocén rétegek követik a rétegsorban. A pleisztocént agyag, homok és kavics alkotja. A pleisztocén vastagsága változó, helyenként eléri a 25 métert. A pleisztocént oligocén kifejlődések váltják fel. Az oligocént agyagmárga és homokkő alkotja.
A hőszivattyús rendszer jellemzői:
A hőszivattyúk primer „elpárologtató” oldalán 2 db 100 m-es egymástól 7 m távolságban lévő talajszondából nyerjük ki a szükséges hőt. A primer oldal etilénglikol alapú fagyálló hőhordozó közeggel van feltöltve.
A furatokba Ø 40 mm-es KPE csőből szondahurkot építettünk be a lyuktalpig, melynek kb. 12-13°C induló talphőmérsékletét felhasználva a csőhurokban keringtetjük a közvetítő közeget. A furatokban egy hurok van elhelyezve. A szondahurkokat speciális tömedékelőanyaggal vettük körbe a fúrólyukban.
A szondák az épületben található osztó-gyűjtőhöz csatlakoznak, melytől rézcsövön juttatjuk el a hőhordozó közeget a hőszivattyúig. A KPE csövek és idomok kötése polyfúziós eljárással történik.
A hűtést passzívan oldottuk meg, a hőszivattyú szonda oldalán keresztül egy hőcserélő beépítésével, a hűtési rendszer hőfoklépcsője várhatóan 17/20°C.
A használati melegvizet a hőszivattyú egy 165 l-es beépített tartályba készíti. A hőszivattyús rendszer primer oldal biztosítására 18 l-es zárt, membrános tágulási tartály került beépítésre.
A kiépített fűtési csővezetékeket nyomáspróba alá helyeztük. A sikeres nyomáspróba után megtörtént a hőszivattyúra való rákötés.