2016-ban elkezdődtek a Kecskeméti Főiskola Gazdasági karának épülő Padma Campus kivitelezési előmunkálatai. A tervek szerint a Campust földhő alapú hőszivattyús fűtési rendszerrel szerették volna ellátni. Mivel az épületegyüttes nagy számú (10-20 m mélységig lenyúló) cölöpalapra lett tervezve, így egyik lehetőségként a cölöpalapok energiacölöppé alakított hőnyerőkként való alkalmazásának lehetősége is felmerült. Így a HGD Kft. megbízást kapott, hogy végezzen el a területen egy hőelnyeletéses geotermikus szondatesztet (100 m mélységig lenyúló szondában), illteve az egyik terheléses próbacölöpön egy cölöptesztet. A beton cölöpalap vasalára a HGD Kft. készítette a 3 párhuzamos csőhurokból álló becsövezést, amely a hőcserét biztosítja a cölöpön keresztül (, tehát amely által a egyszerű cölöpalapból energiacölöp lesz).

A hőnyerőkön végzett több napos folyadék keringtetéses fűtés során rögzített hőmérséklet változásokból kiszámoltuk a környező földtani közeg hővezető képességét. Ennek az adatanak, az épületek fűtési-hűtési hőigényeinek, és más bemenő paraméterek megadásával számítógépes modellezéssel meghatároztuk, hogy az épület közel 1 MW-os fűtési teljesítmény igényéhez hány darab és milyen mélységű "talajszondára" lenne szükség, illetve, hogy az épületek alá tervezett cölöpalapok elegendő felületet adnának-e a hőigények kiszolgálásához.