Felületfűtés
A korszerű felületfűtő/-hűtő rendszerek elterjedése elsősorban a nyugat-európai kutatások eredményeinek köszönhető, amelyek a régi elveket korszerű anyagokkal, szerelési megoldásokkal, a hidraulikai beszabályozás és a korszerű szabályozás megoldásával az energiatakarékos üzemeltetést jó hőérzet biztosításával oldották meg.
A felületi fűtőmezők kialakítása illeszthető leginkább az alacsony előremenő hőmérsékletű rendszerekhez, hiszen a felületi hőmérséklet felső határt szab a méretezési hőfoklépcsőnek. A gázkazános rendszerek esetében egy keverő szelep segítségével lehetett megoldani a padlófűtési körök előremenő hőmérsékletének csökkentését. Hőszivattyús alkalmazás esetén a fűtővíz egy az egyben ráengedhető a kialakított körökre és megfelelően fognak működni. A sugárzó hőérzet nyújtotta komfort sokkal kedvezőbb, mint a radiátoros konvektív hőleadással működő hőleadók esetében. A hűtés is megoldható ezzel a fajta hőleadóval, ugyancsak sugárzó hőérzetet nyújtva. A bekerülési költsége jellemzően magasabb, mint a többi hőleadó esetében és fontos motívum, hogy a pontos méretezés ez esetben semmi képen sem hanyagolható el. A hidraulika, körök kialakítása és az ezzel kapcsolatos szempontok nagyon fontosak a megfelelő működés elérésének érdekében.
Felületfűtési/hűtési rendszerek
A felületfűtési rendszerek - padló-, fal- és mennyezetfűtés és hűtés - a felületek alacsony hőmérsékletének és a hőmérséklet egyenletes eloszlásának köszönhetően a sugárzással leadott energiával kellemes és komfortos hőérzetet biztosítva fűtenek és hűtenek. A hagyományos fűtési rendszerekkel szemben felületfűtésnél az ember és a helyiséget körülvevő felületek között sugárzási egyensúly alakul ki, így optimális komfortérzet érhető el.
A felületfűtési rendszereknél a sugárzással leadott energia miatt jóval kellemesebb hőérzet érhető el lényegesen alacsonyabb helyiséghőmérsékletnél elérhető.
A helyiséghőmérséklet 1-2°C-kal csökkenthető, ami éves szinten 3-6% energia-megtakarítást jelent. A felületfűtési/hűtési rendszerek ideálisan kombinálhatók hőszivattyúkkal. Emellett a felületfűtési rendszerek hűtésre is használhatók, így egy rendszer segítségével, a különálló fűtő- és hűtő rendszerekhez képest alacsonyabb beruházási költséget érhetünk el.
Felhasználási területek
A felületfűtési- és hűtési rendszerek szinte minden épülettípusnál és felhasználási területen alkalmazhatók. Alapvetően a felület történő hőleadó rendszereket két nagyobb csoportba sorolhatjuk:
A két rendszer között az a különbség, hogy a nedves fektetésű rendszerek esetében a beépítendő csövek a helyszínen valamilyen nedves technológiás burkolással (gipsz-, vagy cementvakolással) kerülnek beépítésre, míg a száraz fektetésnél a hőleadó csövek már eleve előre gyártott panelekben kerülnek a helyszínen beépítésre (vakolás nem szükséges).
Gondos tervezés – maximális komfortérzet
Azt követően, hogy a megrendelő a felületi hőleadók mellett döntött egy fontos szempont van, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni:
A felületfűtés/hűtési rendszer nem egyenlő egy radiátoros rendszerrel!!
A radiátoros rendszerrel ellentétben itt a hőleadó felületek pontos, szakszerű méretezése elengedhetetlen. Az alacsony előremenő fűtési hőmérsékletből kifolyólag nagy aránnyal kerülnek megújuló energiával üzemelő rendszerek integrálásra primer oldali hőtermelő rendszerként. A hidraulikai méretezés pontos elvégzése és a méretezési paraméterek figyelembe vételével kialakított terv az alapja az optimálisan üzemeltethető rendszernek. Csak a tervezés mellett döntés esetén lehetünk biztosak abban, hogy felületi hőleadó/felvevő rendszerünk megfelelően fog működni, alacsony üzemeltetési költségekkel.
A felületfűtés előnyei
Felületfűtés/hűtés előnyei komfortérzeti szempontból
optimális a helyiség fűtésére, hűtésére
a helyiség hőmérséklete alacsonyabb értéken tartható a sugárzásból adódó hőérzetnek köszönhetően
nincs kellemetlen légsebesség (nem alakul ki huzatérzet)
zajmentes, csendes üzemeltetés (nincsenek mozgó, forgó alkatrészek)
nem áll fent a meghibásodás lehetősége
nincs szálló por, pollen a helyiségben
hőleadók nem látszanak, hiszen a padlóba, falba, mennyezetbe integráltak (nincsenek fűtőtestek)
Felületfűtés/hűtés előnyei gazdaságossági szempontból
jelentősen alacsonyabb üzemeltetési költségek
passzív hűtéshez illeszthető
nincs karbantartási költsége
korróziós hatás nem érvényesül – ezáltal nem kell a hőleadókat cserélnünk, gátolva ezzel a majdani hulladék keletkezését
A felülethűtő rendszerek előnyei a radiátorokkal szemben:
magas termikus komfortérzet, mert az ember és a helyiséget határoló felületek között sugárzási egyensúly alakul ki
a nagy felületű külső nyílászárók hideg hatását jelentősen csökkenteni lehet
a helyiségen belül a hőérzet megoszlása sokkal egyenletesebb, mint a konvektív hőleadóknál
a helyiséghőmérséklet függőleges irányban egyenletesebb
a konvektív hőleadókkal történő fűtéssel elért komfortérzet már 1-3 Kelvin fokkal alacsonyabb helyiséghőmérsékletnél kialakul és nem fűti túl a mennyezet alatti, tartózkodási zónán kívüli területet, ezért energiatakarékos
az alacsonyabb helyiséghőmérséklet miatt az emberek frissebbnek érzik magukat
környezetbarát, mert az alacsony előremenő vízhőmérséklet alkalmazása miatt nagyon jól kombinálhatók az alacsony hőmérsékletű kazánokkal, a kondenzációs kazánokkal, a hőszivattyúkkal vagy a napkollektorokkal
az alacsony konvektív hőleadási hányad miatt csak kismértékű légáramlás alakul ki, ami nem keveri fel a port, csökkentve az allergiát okozó porterhelést
az alacsony felületi hőmérséklet miatt nem alakul ki a porpörkölődés, ezért megkíméli a légutakat –nem csak z allergiában szenvedőkét
az alacsony felületi hőmérséklet és a konvekció csökkenése miatt nincsenek porcsíkok,
a tagolt felületű konvektív hőleadókkal szemben csökken a takarítási igény
általában nincs szükség kiegészítő radiátorokra, a felhasználó szabadon rendezheti be a helyiségeket
látható fűtőtest nélküli, optikailag igényes helyiségek
nem foglal el külön helyet a helyiségből
csökkenti a sérülésveszélyt az óvodákban, iskolákban, kórházakban vagy az öregek otthonában
a láthatatlan regiszter csövek hőfóliával vagy műszerrel találhatók meg felfűtött állapotban
minden épületszerkezeti felületet figyelembe lehet venni az alkalmazásánál
a bútorozás a padlóban és a külső falon alkalmazott rendszer esetén csekély mértékben, a mennyezeten és a ferde felületeken alkalmazva pedig egyáltalán nem okoz problémát
a felületfűtéssel azonosan alacsony fűtővíz-hőmérséklet alkalmazása esetén az emiatt jelentősen nagyobb konvektív hőleadó felülettel összehasonlítva kedvezőbb a bekerülési költség
a felületfűtő/-hűtő rendszerek kizárólag oxigéndiffúzió ellen védett csövekkel készülnek, ezért nincs szükség hőcserélőkre, szekunder oldali szivattyúra, tágulási tartályra, egyéb szerelvényekre és inhibitorra
a vízvezetéki és fűtési rendszerekben már megismert egyszerű és biztonságos toldóhüvelyes kötéstechnológia a felületfűtő/-hűtő rendszernél is alkalmazható
fal- és mennyezetfűtés/-hűtésnél lehetőség van a helyszínen szerelt regisztereken kívül előre gyártott gipszkarton lapokba ágyazott, 10,1x1,1 mm méretű RAUTHERM S csöveket tartalmazó panelek alkalmazására is, ekkor nincs szükség vakolásra
a kis tehetetlenségű, vakolaton belül elhelyezett csövekből készült rendszeren kívül vagy azzal kombinálva lehetőség van a csövek épületszerkezetben történő elhelyezésére is
megszüntethető vagy megelőzhető az épületszerkezetek penészesedése
ahol nem lehet megoldani az épület utólagos külső hőszigetelését, ott lehetőség van –megtervezett módon- belső hőszigetelés és a falfűtés alkalmazására
A felülethűtő rendszerek előnyei a klímaberendezésekkel (Fan-coil, split) szemben:
magas termikus komfortérzet, mert az ember és a hűtő felület közötti energiacsere nagy felületen és főleg sugárzás útján megy végbe
a klímaberendezésekkel azonos komfortérzet 1-2 oC-kal magasabb helyiséghőmérsékletnél már kialakul, ezért energiatakarékos
a levegőt nem szárítja. A frisslevegő ellátás miatt az egyébként is szükséges kora reggeli és késő esti szellőzéssel a relatív nedvességtartalom a normális értékek között tartható, napközben nem alakul ki a levegő túlpárásítása. A split és FC készülékekkel hűtés esetén előforduló túlszárítás a felülethűtésnél nem történhet meg.
nincs huzathatás, ami a hidegen befújt levegőből adódik
nem jön létre az alacsony levegő hőmérséklet és a nagy légsebesség által okozott létrejövő Sick-Building hatás
nem jöhet létre a gombák és mikrobák által okozott legionella betegség
a helyiségen belül nincsenek mechanikus szerkezetek, így teljesen zajtalan
nincs a váltakozóan előforduló huzat- és zajhatásból adódó hő- és közérzeti probléma
a helyiségen belül a hőérzet megoszlása sokkal egyenletesebb
a helyiséglevegő hőmérséklete függőleges irányban sokkal egyenletesebb
nincs a helyiségen belül meghibásodásra hajlamos gépi berendezés, ezért elmarad azok karbantartása, a szűrők tisztítása, a rendszer élettartama megnő
nem kell cseppvízelvezető rendszert kialakítani
az alacsony légmozgás miatt nincs porterhelés
egészséges, mert a kánikulában a helyiségbe lépő embert nem éri hirtelen hideghatás, és amikor kilép a hűtött helyiségből a szabadba, nem éri hirtelen hőhatás
energiatakarékos, mert nincs kondenzáció, ezért nincs különbség a teljes és az érezhető hűtőteljesítmény között
nincsenek a helyiségekben látható beltéri egységek és az épület homlokzatán zavaró kültéri egységek, ezért optikailag igényes épületek és helyiségek alakíthatók ki
környezetbarát, mert jól kombinálható hőszivattyúval vagy passzív hűtési megoldásokkal
igényes megoldásként lehetőség van négycsöves fűtő-hűtő elosztó hálózat kialakítására
A felületkialakítások szempontjából megkülönböztetjük a padló-, fal-, mennyezet-, és egyéb (mint például ferde sík, fűtött pad, fűtött álkandalló) fűtéseket, melyeknek tulajdonságairól és fontosabb jellemzőiről az alábbi alpontokban szó lesz.
Hogy mikor melyik felületet kell használni, egyértelműen nem lehet és nem is érdemes meghatározni, de ki kell hangsúlyozni, hogy mindig az adott feladatnak és a helyi adottságoknak megfelelően kell kiválasztani az adott célra legmegfelelőbb felületet, illetve a felületek kombinációját.
Természetesen vannak olyan szempontok, amiket a sorrendiség meghatározásánál figyelembe lehet és kell venni.