Tiszta energia
Tiszta haszon
I. A hőszivattyúk csoportosítása a rendszer felépítése szerint
II. A hőszivattyúk csoportosítása hőforrás szerint
A hőszivattyúk a fűtéshez szükséges hő nagy részét valamilyen környezeti közegből nyerik ki. Ez a közeg lehet a levegő, a talajvíz vagy akár maga a talaj is.
A hőnyerő (primer) oldal típusai:
A talajkollektoros rendszer esetében több száz méter hosszú speciális kemény PVC köpennyel ellátott rézcsöveket, vagy polietilén csöveket fektetnek le 1-2 méter mélyen, felső – nap által egész évben felmelegített – rétegekben eltárolt hő kinyerésére. Hátránya, hogy nagy felületen (a fűtött alapterület 1,5-3-szorosán) kell megbontani a telket a csövek lefektetésekor, ezért leginkább új építésű házak esetén jöhet szóba.
Talajkollektoros rendszer segítségével, négyzetméterenként 20-30 Wattnyi energiát nyerhetünk. Ennek nagysága függ a talaj hővezetésétől, nedvességtartalmától, és az esetleges talajvíztől.
Talajkollektoros rendszer
A földhő szondás rendszer esetén kb. 15 cm átmérőjű, 80-120 méter hosszú függőleges lyukat fúrnak a földbe. Ebbe helyezik az U alakú szondát, amiben zárt rendszerben cirkulál a hűtőközeg. Ilyen mélységben már állandó a hőmérséklet - területi adottságtól függően 12-16 °C-os a közeg hőmérséklete - így a hőszivattyú egyenletes, magas hatásfokkal tud üzemelni egész évben.
Vertikális talajszondás rendszer
A talajvíz, természetes rétegvíz ideális hőforrásként üzemelhet, hiszen hőmérséklete közel állandó 10-14°C körüli. Bár a felszín alatti vízre kiépített rendszerek nagy előnye, a hőmérsékleti stabilitás - amely nemcsak a fűtésnél, de a hűtésnél is igen jelentős megtakarításokat eredményezhet - sajnos alkalmazásuk korlátozott, mert a rendszer működéséhez szükséges vízmennyiség, nem mindenhol áll rendelkezésünkre.
A sekély mélységű talajvíz kútra épülő hőszivattyús rendszer esetén, leggyakrabban termelő-nyelető kútpár(ak) kialakításával kivitelezzük a rendszert, de ha lehetőség van rá (és az engedélyező Hatóság is hozzájárul) a vízkútból kitermelt vízet felszíni vízbe (patak, tó, folyó) vezetjük, vagy földbe fektetett dréncsöveken át elszivárogtatjuk.
A rétegvíz kútból kinyert víz kitermelésének és haszosításának elvi elvonása után a vizet vagy egy másik kútba, vagy felszíni vízbe (patak, tó, folyó) vezetik, vagy elszivárogtatják földbe fektetett dréncsöveken át.
Vízkutas rendszer
További speciális alkalmazás, amikor hőforrásként egy tó szolgál. Ebbe helyezik el körkörösen a kollektorként szolgáló csöveket.
Tóba fektetett csőrendszer
Kinti vagy használt levegő hasznosítása
A külső levegő mindenhol rendelkezésünkre áll, és a hőszivattyú a levegőben található hőt - mint hőforrást - hasznosítani tudja. Hátránya viszont, hogy a levegő hőmérséklete nem állandó, így a rendszer hatékonysága is változó. A változó hatékonyság mellett további probléma, hogy akkor nyerhető ki belőle a legnehezebben energia, amikor a legnagyobb az épület fűtési igénye, azaz a téli fűtési szezonban. Ekkor a rendszer hatásfoka viszonylag alacsony lesz és megnőnek az üzemeltetési költségek is, illetve a ventillátorok által keltett zaj is problémát jelenthet.
Felhasználásra kerülhet még a ház pincéjének levegője is. Központi szellőztető rendszerrel ellátott ház esetén az kifúvásra kerülő elhasznált levegő is használható hőforrásként, vagy a befúvásra kerülő levegőt melegítve, vagy a fűtési rendszerre rásegítve. (Ennél egyszerűbb megoldás a hőcserélők alkalmazása, ahol a kifúvott meleg és a beszívott hideg levegő egy nagy felületű berendezésen átadja a hőt, anélkül, hogy keveredne.)
